Állatkísérletek: a tudomány szégyene
V. rész - Toxicitási tesztek

Az Európai Közösség országaiban egy új vegyi anyag kereskedelmi forgalombahozatalát szigorú rendeletek szabályozzák. Legfontosabb ezek között a 92/32 CEE rendelet, amely többek között kimondja, hogy minden újonnan kifejlesztett anyagot - amely kozmetikumok vagy gyógyszerek alkotórészeként kerül felhasználásra - tesztelni kell, továbbá a gyártó illetve a forgalmazó köteles publikussá tenni az elvégzett toxicitási tesztek eredményét. Ezek minden esetben állatkísérletek.

A kísérletek során az adott anyag mérgező voltát tesztelik; az LD50 elnevezésű teszttel például azt vizsgálják, hogy mekkora dózistól pusztul el a kísérletbe vont állatok fele. Ennek eredményeképpen négyféle kategóriát különböztetnek meg: nagyon mérgező, mérgező, káros és ártalmatlan anyagokat; mindezt persze a kísérleti állatok fajtájára és a felhasznált anyag mg/testsúly arányára vonatkoztatva.

Az így kapott adatok az ember szempontjából értékelhetetlenek, mivel-mint már tudjuk-ugyanarra az anyagra a különböző fajok másképpen reagálhatnak, sőt egyazon faj egyedei is különbözőképpen reagálnak eltérő körülmények között. Az LD50 tesztnek tehát nincsen semmilyen tudományos értéke.

Végeznek másfajta kísérleteket is, amikor kisebb dózisokat hosszabb távon adagolnak az állatoknak. A hosszabb táv jelenthet két hetet, de az állat teljes élettartamát is. Azt is megvizsgálják, hogy a szer okoz-e változást az állatok génkészletében, ilyenkor több szaporodási ciklusban az utódokat is tesztelik.

A kísérleti állatokat minden esetben emberi modellként alkalmazzák, ami tudományosan elfogadhatatlan álláspont.

A korábban említett EU direktíva ellentmondásos, mert az a kutató aki valóban tudományos alternatív módszerekkel tesztel egy új vegyi anyagot, az eredménytől függetlenül köteles az állatkísérleteket is elvégezni. Ezzel szemben az LD50 teszt során ártalmatlannak ítélt szer minden további nélkül kereskedelmi forgalomba kerülhet.

Az ellentmondást csak a törvény módosítása oldhatná fel az altenatív módszerek hivatalos elismerésével, ami mérföldkövet jelenthetne, hiszen a kísérleti állatok 75 %-a toxicitási tesztek miatt /LD50, LC50. stb/ pusztul el.

A gyógyszerek kereskedelmi forgalomba hozatalát a 83/570 CEE rendelet szabályozza, amely előírja, hogy az új gyógyszert először állatokon kell tesztelni, majd egészséges illetve beteg önkénteseken. Az egészséges embereken történő tesztelésre ugyanaz vonatkozik, mint az állatkísérletekre;eredménye értékelhetetlen, mert az egészséges szervezet másképpen reagál, mint a beteg emberé. Egy gyógyszer gyógyító hatását értelemszerűen csak beteg emberen lehet tesztelni.

A betegek érdekében és a kísérletek etikai, tudományos és jogi tisztasága miatt a CSA orvosai szerint az alábbi alapelveket mindenképpen szükséges betartani:
-Természetesen minden új orvosságot a forgalomba hozatal előtt beteg embereken kell tesztelni. Ezt a lépést kihagyni nem lehet, de akkor kerüljön rá sor, ha az alternatív módszerekkel történt tesztelés a szer pozitív hatását beigazolta.
-A kísérletbe kizárólag megfelelően tájékoztatott, önkéntes betegeket lehet bevonni, az egészséges önkéntesek tesztelése értelmetlen.
-Alapkövetelmény, hogy a beteg a kísérletekhez hozzájáruljon illetve, hogy lehetősége legyen bármikor megszakítani vagy abbahagyni a programot.
-Olyan önkéntesek jelentkezését kell elfogadni, akiket más hagyományos módon gyógyítani ill. kezelni nem lehet.
-Elengedhetetlen, hogy a kísérletet folytató kutató vagy orvos személyesen feleljen a következményekért.

A fentiek betartásával elkerülhető, hogy emberre ártalmas szereket gyógyszerként alkalmazzanak az állatkísérletek eredményei alapján. Az állatkísérletekből nem lehet következtetni egy adott szer hatásaira és semmilyen garanciát nem nyújtanak a kísérletben résztvevő betegek számára.