Népszabadság • Seres László • 2004. szeptember 4.

A símaszkos emberek általában éjszaka jönnek. Akcióik tudományos, katonai vagy pénzügyi szervezetek ellen irányulnak, céljuk a rombolás, motivációjuk a bosszú.

Gyűlölik a nyugati civilizációt. Nem, nem az al-Kaidáról van szó, hanem olyan radikális állatvédőkről, akik sokak szerint nemes cél érdekében, kedvenceik védelmében fenyegetnek, gyújtogatnak, orvosokat vernek össze. Embert még nem öltek, de egyik vezetőjük, Jerry Vlasak szerint 5-10 tudós meggyilkolása árán "kétmillió, tízmillió nem emberi életet tudnánk megmenteni". A média többnyire a "szimpatikus, bár kissé szélsőséges" mozgalom imázsát ápolja, amikor bemutatja, hogyan szabadítják ki a símaszkos aktivisták a kutatólaborok szánalmat keltő kísérleti állatait, és hogyan lépnek fel az "állatok jogaiért", az "életet sem kímélő profithajhászás" ellen.

A gond csak az, hogy a kamera nincs ott, amikor az 1996 óta 100 millió dolláros kárt okozó szervezetek, az Animal Liberation Front (ALF) vagy a nála is szélsőségesebb Earth Liberation Front (ELF) és az Animal Militia aktivistái egyetemi laboratóriumokat vagy éttermeket vernek szét, állatkísérleteket végző orvosok, tudósok családtagjait bántalmazzák vagy fenyegetik meg életveszélyesen. Nagy-Britanniában az idén nyáron még négynapos kiképzőtábort is szerveztek maguknak, ahol az aktivisták elsajátíthatják a "közvetlen akciók" eszköztárát.

Az ALF és az ELF számos biotechlabort és rákkutató intézetet (!) támadott meg, állatkísérletben "érintett" cégek ablakait zúzta be, bankok automatáit ragasztózta be, szervereket bénított meg, fatelepeket, sípályákat és SUV terepjárókat gyújtott fel azzal, hogy "nem tűrjük a profit elsőbbségét a természet felett". Az ELF San Diegóban tavaly 50 millió dolláros kárt okozott, amikor felgyújtott egy épülő lakóparkkomplexumot, mondván, az kárt okoz a természetnek.

A radikális állatvédők szerint ugyanis semmi, még emberi betegség sem indokolja új hatóanyagok állatokon való tesztelését, minden állatkínzó kísérlet kiváltható komputerszimulációval, sejttenyészetek vizsgálatával vagy más eszközökkel. Ezt a kutatók többsége vitatja.

Túszul ejtett kutatás

Egy májusi szenátusi bizottsági meghallgatáson az FBI illetékese elmondta: az ALF jelenti "a legfőbb nyomozati prioritást a belföldi terrorizmus területén". Érdemes hangsúlyozni, hogy az állatvédő szervezeteken belüli kisebbségről van szó, akiket azonban a mainstream ökomozgalom vezetői - a célok humánus mivoltára hivatkozva - morálisan és néha csekkekkel is támogatnak. A legnevesebb "békés" amerikai állatvédő szervezet, a PETA formálisan elhatárolódik az erőszaktól, de ideológiájában egyenlőségjelet tesz az ember és minden állat közé (állatkínzásnak tartva még a katasztrófamentő és vakvezető kutyák használatát is), és nem tudott magyarázatot adni arra, hogyan került a büdzséjéből 70-150 ezer dollár ökoterrorista szervezetek számlájára.

A brit militáns állatvédők növekvő befolyását jelzi, hogy néhány hete elérték: az Oxfordi Egyetem nem építi meg új kísérleti laboratóriumát, mert az építési fővállalkozó Montpellier Group a radikálisok hónapokig tartó megfélemlítési, zsarolási kampányának hatására felmondta velük a szerződést. Két napra rá alvállalkozójuk, az RMC cementgyár is kiszállt az üzletből, őket korábban levélbombákkal támadták. Az oxfordi intézetben valóban folytak volna állatkísérletek, ám 98 százalékban patkányokon és egereken, és olyan, az ember számára szó szerint életfontosságú célok érdekében, mint a leukémia vagy az Alzheimer-kór gyógyszerének kutatása. Idén januárban ugyanez a mozgalom elérte, hogy a Cambridge-i Egyetem ne építsen meg egy főemlősökön is kísérletező laboratóriumot. 1999-ben, a Minnesotai Egyetem egyik inkubátorának szétverése után orvosok azt mondták: a vandál akció két évre visszavetette az Alzheimer kutatását.

A leghírhedtebb eset a Huntingdon Life Sciences (HLS) brit cégé, amelyet kegyetlen kísérletei miatt a 90-es évek közepe óta támadnak a radikális állatvédők. A cég ártatlanságát és "etikusságát" hangsúlyozza, ám a hosszú évek kampányának (és a brit média sokszor részrehajló beszámolóinak) köszönhetően a részvényesek kiszálltak, a cég a csőd szélére került. A SHAC nevű szervezet militánsait nem zavarta, hogy a legtöbb országban - így Nagy-Britanniában is - törvény írja elő állatkísérletek lefolytatását új gyógyszerek piacra dobása előtt: 2001-ben Brian Casst, a HLS igazgatóját három emberellenes állatvédő baseballütőkkel agyba-főbe verte, a cég tudósainak nevét, lakcímét és telefonszámát internetes listákon tették közzé, feldúlták a lakásaikat, savval öntötték le kocsijaikat, AIDS-vírusos injekcióval fenyegették őket.

Angliában idén áprilisban létre is jött az Állatvédelmi Szélsőségesek Áldozatai nevű csoport, amely nem is csak szigorítást, hanem külön törvényt akar az erőszak eme új, évről évre terjedő fajtájának kezelésére. "Az állatjogi terrorizmus a brit lakosságot legközvetlenebbül fenyegető veszély. Túszul ejthetik a brit közegészségügy jövőjét" - nyilatkozta prof. Tipu Aziz a Daily Telegraphnak. Az aktivisták részéről azonban Carol Hart közölte, hogy az intézeteket és a politikusokat "nem igazán az orvosi kutatások érdeklik, hanem a befektetések elmaradása".

Amiben annyi igazság van, hogy a kutatók és a kormányzat is attól fél: ha a nagybefektetők az állatvédők fenyegetései miatt otthagyják a brit kutatóintézeteket és biotechnológiai cégeket, akkor annak nemcsak tudományos, hanem gazdasági következményei is lehetnek. "Azt a több tízmillió fontot, amit a kutatók és az épületek védelmére költünk, kutatásra és új gyógyszerek fejlesztésére is fordíthatnánk" - nyilatkozta keserűen Jean-Pierre Garnier, a vezető brit gyógyszergyár, a GlaxoSmithKline igazgatója.

Az angolszász médiában megszólaló számos kutató magától értetődően elítéli a szükségtelen állatkínzást, ám annak eldöntését, hogy mi szükséges egy új medicina valóban biztonságos forgalmazásához (a kozmetikai célú állatkísérleteket az EU tavaly óta tiltja), inkább tudósokra bíznák, mint olyan ideológusokra, akik szerint "a patkány is ember". Az EU szigorú gyógyszerbiztonsági követelményei miatt egyébként évről évre nő a kísérletek száma.

"Ezek a kísérletek nemcsak kínozzák az állatokat, de értelmetlenek is, és hamis illúziókat keltenek a gyógyszerek biztonságáról" - állítja Csom Szabolcs magyar állatvédő aktivista, aki szerint egerek és patkányok életét sem szabad feláldozni "emberi önzésből a tudomány oltárán", hiszen az állatok szervezete teljesen másképp reagál hatóanyagokra, mint az emberé. Csom szerint el kell fogadni, hogy vannak bizonyos betegségek, amelyeken 20-30 éve nem tudunk változtatni, ezek azért vannak, "hogy elgondolkodjunk azon, milyen destruktív módon élünk".

Magyarországon egyébként, ahol 2002-ben 180 intézetben 370 ezer állaton folytattak kísérleteket (86 százalékuk rágcsáló), információnk szerint csak egyetlen esetben, idén januárban fordult elő, hogy radikális állatvédők Bölcskén megvertek egy kutyákat kínzó férfit.

"A radikális állatvédők tudatlanok, ha azt hiszik, hogy teljesen mellőzni lehet az állatkísérleteket" - mondta kérdésünkre dr. Gyertyán István, a Magyar Gyógyszergyártók Oszágos Szövetségének (Magyosz) állatkísérleti szakértője. "Sokat fejlődött a tudomány, az informatika az elmúlt 15-20 évben, de a komputerbe is csak a máshonnan megismert adatokat lehet betáplálni." A szakértő nagy híve a ma már sokféle alternatív megoldásnak, ám szerinte kulcsfontosságú területeken - mint például az életjelenségek mélyebb megismerésében - semmi sem pótolhatja az élő szervezeteken való kísérletezést. "Talán majd a távoli jövőben, modern technológiákkal bele lehet látni az állatokba anélkül, hogy megsértenénk őket." A radikálisok tevékenysége Gyertyán szerint azért is káros, mert félelmet kelt a tudósokban, holott "józan állatvédőkre, normális párbeszédre szükség van".

A tudomány oltára

De kik is a radikális állatvédők? A többnyire fiatal egyetemisták alkotta militáns szervezetek a kilencvenes évek elején-közepén szakadtak ki a környezetvédő mozgalom szerintük túl reformista fősodrából: az "állati jogok" filozófiájára hivatkozó ELF például az Earth First! nevű szervezetből. Kritikusaik szerint azonban ez csak formális kiválás, hiszen az Earth First! is "mélyökológiai" ideológiát képvisel, ráadásul egy időben maga is szabotázsra szólított fel "ökológiai önvédelem" céljából. A többnyire 3-10 fős sejtek decentralizáltan szerveződnek. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 600 erőszakos, illetve "ökotázs" akciót követtek el - nemegyszer a véletlenen múlt, hogy nem volt halálos áldozat.

A mozgalom ezen szárnya nem csupán a szükségtelen kínzásoktól akarja védeni az állatokat, de (az ausztrál Peter Singer nyomán) olyan "jogokat" is tulajdonít nekik, amelyek lényegében az ember partnerévé emelik a legalacsonyabb rendűeket is. Robert Locke amerikai szakíró azonban úgy véli, "az állatok jogainak kiterjesztése valójában az ember, a tudós, a farmer, a köz jogainak korlátozását jelenti", azaz végső soron az embert áldozza fel az állatért. "Állati jogok nem léteznek, hiszen az evolúció nem jogokra épül" - erősítette meg lapunknak Gyertyán István szakértő. "Ami viszont van, az az ember felelőssége, ami humánus bánásmód."

A radikális állatvédők a tudományt csupán a kapitalista profit eszközének tartják, az új technológiákat, a "génmanipulációt" elvetik. Ugyanakkor bátran használják az internetet, ahol közzéteszik az ökoterrorizmus kézikönyveit. "Közösen megdönthetjük a civilizációt!" - hirdette meg a jelszót 1992-ben a Green Anarchist című oxfordi lap köre, amely azóta is harcol a "fogyasztáscentrikus, technoindusztriális tömegtársadalom" ellen.

"Én személy szerint és a Fauna Egyesület is az erőszak minden formáját elítéljük: legyen szó a kísérletekben megkínzott állatokról vagy a kísérleteket végző emberekről" - mondja Kaufer Virág, Magyarország legismertebb állatvédője, aki jelenleg Londonban dolgozik az Állatvédő Világszövetségnél (WSPA). Kaufer azokkal a "direkt akciókkal" tud csak egyetérteni, amelyek "nem veszélyeztetnek sem emberi, sem állati életet". Ugyanakkor úgy látja: "tudomásul kell venni, hogy sok esetben a jogi keretek, a bürokratikus eljárások túl lassúak ahhoz, hogy egy szenvedő állaton segíteni tudjanak. Érthető tehát, hogy bizonyos esetekben nincs más lehetőség, mint tulajdonjogot sérteni, bemenni egy magánterületre, és kimenteni azokat a szerencsétleneket. De ez a módszer a legvégső, amit állatvédőként választanék, leginkább azért, mert törvénytelen."

A Gyógyszerkutató Intézet cégvezető igazgatója, dr. Simay Antal szerint téved az, aki ha jóhiszeműen is, de kiiktathatónak véli az állatkísérleteket a kutatásokból. "Mind az originális (tehát az új hatóanyagok fejlesztéséhez szükséges), mind a generikus (tehát az ismert anyagokkal való) gyógyszerkutatáshoz elengedhetetlen biztonsági követelmény az állatokon való tesztelés." Az intézetben főként az asztma és más légúti betegségek, valamint a központi idegrendszer betegségei, az agyvérzés és az epilepszia gyógyítását célzó szereket kutatják. Az in vitro (sejttenyészeti) vizsgálatok után elsősorban rágcsálókon, de 1-2 százalékban nyulakon és beagle kutyákon is. "Kevesen tudják, hogy ezek kifejezetten kísérleti célokra tenyésztett állatok, amelyek a laboron kívül elpusztulnának" - érvel az igazgató a laborállatok "felszabadítói" ellen.

Törvényi szigor

"Állatkísérleteket már csak a szigorú állatvédelmi törvény miatt is kizárólag hatósági engedély birtokában és csak akkor végzünk, ha az elengedhetetlenül szükséges" - mondja dr. Horváth Katalin, az intézet kutatási igazgatója, aki szerint "kíméletesen bánunk az állatokkal, az esetek többségében a kísérlet fájdalommentes". Ha pedig ez nem biztosítható, a kísérletet altatásban végzik. "A hatásos gyógyszerek sajnos mellékhatást is mutatnak, amiről tudnunk kell, ez pedig csak élő szervezeten tanulmányozható."

Mint megtudtuk: ahhoz, hogy embereken is kipróbálhassanak egy új hatóanyagot, azt előtte - a világon egységesen érvényes előírások szerint - legalább két állatfajon tesztelni kell. Az in vitro teszt vagy a komputerszimuláció csak megelőzi, de nem helyettesítheti teljesen az állatkísérletet. Kérdésünkre, vajon tényleg eltér-e az állatok reakciója az emberétől, dr. Horváth Katalin elismerte: "Biztos, hogy van eltérés, és száz százalékos biztonság sincsen. A kérdés azonban az: az állatvédők beadnának-e a gyermeküknek olyan gyógyszert, amit csak számítógépen modelleztek?"

Az állatvédők egy része mást modellez számítógépein: néhány hónapja piacra került a Whiplash című brit komputerjáték, amelyben a játékosnak "egy ördögi cég" kísérleti laborainak megkínzott állatait kell kiszabadítania. A rendőrség nem örül túlságosan a játéknak: abban ugyanis a labor szétverésén és a biztonsági kamerák tönkretételén kívül a rendőrök megveréséért is pluszpont jár.

Ökoterroristák A radikális állatvédők szerint semmi sem indokolhatja az állatkísérleteket