használt mobil akkumulátorok problémája után a KÖTHÁLÓ most a kidobandó gyógyszerek sorsáról készített országos felmérést. F. Nagy Zsuzsanna, a szervezet elnöke az augusztus 25-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy tizenkilenc tanácsadó iroda az ország tizenkilenc megyéjében összesen 426 patikát kérdezett meg telefonon illetve személyesen. A gyógyszertári alkalmazottak, vezetők és gyógyszerészek készségesen válaszoltak a feltett kérdésekre.
Válaszaikból kiderült, hogy a megkérdezett gyógyszertárak 61%-a gyűjt gyógyszerhulladékot, ezeknek 68%-a tudja is, hogy hová kerülnek a lejárt szavatosságú gyógyszerek, de csupán 14%-uk rendelkezik a gyógyszergyűjtésre megfelelő speciális gyűjtőedénnyel.

Hova kerül 2000 tonna gyógyszerhuladék?

Fotó: Sarkadi Péter

Privigyei Csaba, a HUMUSZ program-koordinátora és környezeti tanácsadója szerint a legnagyobb problémát a megfelelő szabályozás hiánya jelenti. A Hulladékgazdálkodási Törvény alapján az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium feladata lenne a vonatkozó rendelet elkészítése, mely előírná a gyógyszertárak visszavételi kötelezettségét illetve kimondaná a gyártói felelősséget is. A jelenleg hatályos jogszabályok azonban a gyógyszerek csomagolóanyagainak visszavételi kötelezettségét írják csupán elő. Kötelezettség híján viszont a gyógyszertárak esetleg saját indíttatásból vagy a megyei gyógyszerészeti kamara utasítására (pl.: Zala megye) vagy egyáltalán nem gyűjtik (pl.: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) a lakosságnál termelődő lejárt szavatosságú gyógyszereket. A gyógyszerek gyűjtésével és megsemmisítésével kapcsolatos információhiány egyaránt jellemző a gyógyszertárakra és a lakosságra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még az a kevés gyógyszertár sem biztos abban, hogy hová kerül a gyógyszer, amelyik szerződést kötött elszállító illetve égető vállalatokkal. A patikák dolgozóinak azonban szakmai kötelességük lenne a teljes körű tájékozódás és tájékoztatás a lakosság felé a gyűjtési lehetőségekről – mondta a KÖTHÁLÓ elnöke.

A felmérés alapján a gyógyszertárak jelentős része (67%-os válaszadási arány mellett 63%) tudja, hogy már készül a területet szabályozó miniszteri rendelet, de pontos információik nincsenek. Őszre várják a speciális gyűjtőkonténereket (a Recyclomed Kht. 2005-től tervezi speciális gyűjtőedények elhelyezését a patikákban), ezért inkább javasolják, hogy tároljuk otthon a gyógyszert, mert csak a rendszer kiépülését követően tudják átvenni őket. A várva várt rendelet január elsejétől ugyanis kötelezővé teszi a gyógyszertáraknak a gyógyszerhulladékok begyűjtését, melyhez az anyagi hátteret a gyógyszergyártóknak kell majd biztosítani.
A Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének tanulmányából kiderül, hogy hazánkban az egy főre eső gyógyszerfogyasztás mértéke az elmúlt tizenöt évben a tízszeresére nőtt (kb. 300 millió doboz). A lakosság hiányos tájékoztatása miatt ennek a mennyiségnek az ötöde (kb. 2000 tonna veszélyes hulladék) háztartási hulladékként, nem megfelelő kezeléssel kerül a szemétlerakókba, ahol különösen lassan bomlik le. Jelentős mennyiségű a kommunális szennyvízzel a környezetbe kerülő gyógyszerek mennyisége is. Az esővízzel ezek a szennyezők egyre lejjebb szivárognak a talajba, évtizedekig szennyezve a talaj- és élővizeket. Az eredmény: a táplálékláncba kerülve az egészségügyi kockázatok megsokszorozódnak. Németországban már 68 féle mérgező hatóanyagot mutattak ki a felszíni vizekben, melyek az egészséges hormonműködést zavarják (ott élő pisztrángok nemet váltottak). A Dunában már Ausztriánál és Esztergomnál vizsgált vízmintákban is nagy mennyiségben mutattak ki gyógyszer maradékokat. Az analitikai módszerek fejlődésével ezek a mennyiségek folyamatosan nőnek.