+ Hírek : Román-ukrán vita a Bisztroje-csatornáról |
Román-ukrán vita a Bisztroje-csatornáról
Bergamo 2004.08.06. 11:23
A környezetvédelmi vagy a gazdasági szempontok győzedelmeskednek?
A külföldi sajtó is figyelemmel követi a Románia és Ukrajna közötti vitát a
Bisztroje-csatornáról. A francia La Liberation szerint a csatorna mesterséges
növelésének, s ebből származóan a térség ökoszisztémája megbolygatásának máris
vannak áldozatai: a helyszínen tartózkodó szakemberek tapasztalata szerint
ugyanis több ezer fecske máris elmenekült a Duna-deltából, hátra hagyva
tojásaikat.
Ismeretes, a Románia és Ukrajna közötti Bisztroje-csatorna
élénk vita tárgya nemcsak a román, illetve az ukrán fél között. Hetek óta a
nemzetközi környezetvédő szervezetek is hevesen tiltakoznak Kijev tervei ellen,
amelyek szerint addig mélyítenék és bővítenék az említett csatornát, amíg az
hajózhatóvá válna a nagy tonnatartalmú hajók számára is. Az ukrán fél ezzel azt
szeretné elérni, hogy hajói ne legyenek arra kényszerülve, hogy a Duna sulinai
ágán keresztül jussanak ki a tengerre, hatalmas összegeket fizetve ezért a román
vámhatóságnak. Másfelől Kijev azt tervezi, hogy a román vámtarifáknál
kevesebbért engedi át azokat a hajókat, amelyek a Bisztroje-csatornát, és nem a
romániai Sulinát választják.
Mircea Geoanã külügyminiszter román
szakértők egy csoportját azzal bízta meg, hogy mérjék fel a kijevi terv
gazdasági és környezetvédelmi hatását a duna-deltai természeti rezervátumra. A
román fél nem fogadja el Kijev érveléseit, miszerint gazdasági okok miatt
kezdenék el a mérhetetlen környezetvédelmi károkat okozó munkálatokat, tavaly
ugyanis alig 23 ukrán hajó vonult át Sulinánál, az itt áthaladó hajóforgalom 4
százaléka. Mind a környékbeli román halászok, mind a szakemberek felhívják a
nemzetközi közvélemény figyelmét: a csatorna kiterjesztésével és mélyítésével
felborulna a delta hidrológiai egyensúlya. Az ökológiai egyensúly megőrzésének
érdekében, az ukránok tervének leállítására a román kormány független szakértői
tanulmányt kér. A Duna-delta 1991 óta a világörökség része. A több mint 5.000
négyzetméteren elterülő tavak, szigetecskék közel 500 hal- és madárfajtának
adnak otthont, nagyrészük védettnek számít, és itt él — többek közt — Európa
egyik legnagyobb pelikán-kolóniája is. Ismeretes, a deltára eddig az egyik
legnagyobb veszélyt maga Nicolae Ceausecu jelentette, aki a térség
mezőgazdaságának fellendítéséért több kisebb csatornát felszámoltatott,
visszafordíthatatlan károkat okozva.
|