Ez a kistestű parti madár Észak-Amerika és Kelet-Szibéria tundráin fészkel, magyarországi előfordulásainak száma a 60-at sem éri el. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a rigónál is kisebb madárnak az Atlanti óceánt kell átszelnie. Mivel a Kelet-Kanadából délre tartó vándor partfutókat út közben erős dél-keleti szelek téríthetik el, többnyire csak ősszel szoktak közülük néhányat látni Európában. A Szegeden látott példányról azt feltételezik a szakemberek, hogy közel egy éve már Európában tartózkodik, ezért érhetett ilyen korán Szegedre.
A Dél-Alföldön gyülekező parti madarak közül öt tavi cankó ugyancsak meglepetést okozott a szegedi Fehértón figyelő madarászoknak - mondta Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának szakembere. Ez a faj - amely inkább a keleti sztyeppövezet mocsarainak lakója - egykor fészkelt Magyarországon, ma már azonban csak ritkán fordul elő.
Szintén Keletről, a Fekete-tenger vagy a Kaszpi-tenger partjáról érkezett Csongrád megyébe a nagy testű, fekete fejű halászsirály. Magyarország más részein nagyon ritkán fordul elő, de Csongrádban minden nyáron megjelenik 2-3 példány. A minap a pusztaszeri Büdösszéken és a szegedi Fehértón is megfigyeltek 1-1 kifejlett, nászruhás halászsirályt - mondta Kókai Károly. Beszámolt továbbá arról, hogy Csongrád megyében egyre több helyen találkoznak a Magyarországon ritkának számító ragadozó madárral, a barna kányával, amelyből eddig mindössze 1-2 párat láttak.